τέσσαρες
Grec ancien
Étymologie
Adjectif numéral
| Cas | Masculin | Féminin | Neutre |
|---|---|---|---|
| Nominatif | τέσσαρες | τέσσαρες | τέσσαρα |
| Vocatif | τέσσαρες | τέσσαρες | τέσσαρα |
| Accusatif | τέσσαρας | τέσσαρας | τέσσαρα |
| Génitif | τεσσάρων | τεσσάρων | τεσσάρων |
| Datif | τέσσαρσι(ν) | τέσσαρσι(ν) | τέσσαρσι(ν) |
τέσσαρες, téssares *\tés.sa.res\
Variantes
- πίσυρες (Langue homérique)
- τέσσερες (Ionien)
- τέτταρες (Attique)
- τέτορες (Dorien)
Dérivés
- τετρα-
- τεσσᾰρεσκαίδεκᾰ
- τεσσαράκοντα
Dérivés dans d’autres langues
- Grec : τέσσερις
Vocabulaire apparenté par le sens
Prononciation
- *\tés.sa.res\ (Attique (Ve siècle av. J.-C.))
- *\ˈtes.sa.res\ (Koinè, Égypte (Ier siècle))
- *\ˈtes.sa.res\ (Koinè (IVe siècle))
- *\ˈtes.sa.res\ (Byzance (Xe siècle))
- *\ˈte.sa.res\ (Constantinople (XVe siècle))