nővér

Étymologie

Composé de nő (« femme ») et de vér (« sang »).

Nom commun

Déclinaison
Cas Singulier Pluriel
Nominatif nővér nővérek
Accusatif nővért nővéreket
Datif nővérnek nővéreknek
Instrumental nővérrel nővérekkel
Causal-final nővérért nővérekért
Translatif nővérré nővérekké
Terminatif nővérig nővérekig
Essif formel nővérként nővérekként
Essif modal - -
Inessif nővérben nővérekben
Superessif nővérön nővéreken
Adessif nővérnél nővéreknél
Illatif nővérbe nővérekbe
Sublatif nővérre nővérekre
Allatif nővérhöz nővérekhez
Élatif nővérből nővérekből
Délatif nővérről nővérekről
Ablatif nővértől nővérektől
Possessif non-attributif singulier nővéré nővéreké
Possessif non-attributif pluriel nővéréi nővérekéi

nővér \ˈnøː.veːr\

  1. (Famille) Sœur.
  2. Infirmière.
  3. (Religion) Sœur.

Références

Cet article est issu de Wiktionnaire. Sauf mention contraire, le texte est disponible sous Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0. Des conditions supplémentaires peuvent s’appliquer aux fichiers multimédias.